„Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: először hinnie kell, hogy van az életének értelme. Másodszor meg kell találnia, hogy mi az.” L. Tolsztoj

Ez egy beszélgető-könyv. A sorsunkról szól. Kihasználom azt a helyzetet, hogy hetvenhárom éves lettem, és vissza tudok nézni. Történetem vége felé kezdem már érteni a sorsom rejtett összefüggéseit. A megvalósult jövőmben élek. Csakis azokról a gondolatokról írok, amelyeket megéltem. Számadás ez a könyv az életemről. S mint minden emberé: tele van csodákkal. Ezekről beszélgetünk. A várakozás művészetéről, a jövőnk sejtelméről, a sorsteremtés mágiájáról, a gondviselésről és a szellemvilág segítségéről. Arról, hogy van egy dalunk, a mi dalunk, s meg kell hallani, ha szól. Mivel a legfontosabb kérdésekről írok, igyekeztem élvezetesen beszélni. Néhány magasröptű gondolat kivételével nem is volt nehéz, mert szeretek mesélni. A magasröptű gondolatoknál pedig nincs mit tenni: repülj velem! Szerintem ez is élvezet... Talán a legnagyobb. Várlak a sorok mögött!